..és igen, az az elviselhetetlen érzés, amikor üvöltenéd a világ felé, hogy "Nem hiszem el...". A jobbik eset, ha valaki veled teszi, a rosszabbik, amikor saját hibáidért kell vezekelned. Azokért, amik oly sok problémát okoztak már az életedben. A türelmetlenségedért és hogy nem vagy képes megbecsülni semmit sem. Sosem féltem még ennyire és sosem volt még ennyire erős az "elkövetett életem legnagyobb hibája" érzés. És talán most először érzem azt, hogy fogalmam sincs mit kéne tennem. Ha nem tudom helyrehozni, nem tudom meg tudom-e bocsájtani magamnak. Szörnyen érzem magam és legszivesebben elbújnék egy sötét sarokba. Félek....

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.