Persze, hogy beárnyékolja valami mindig csodás kis életem....Van egy nagyon jó barátom, akit nagyon szeretek, de nem boldog.....van valami baj.... .......igen vannak ilyen emberek. Nem beszélnek. Néznek mereven, keményen ellenálva mindenféle lelki ostromnak, ami a boldogtalanságuk…

Ha minden kívánságom így teljesülne...lehet nem itt lennék:DDe ez is elég így, azt hiszem. Ma túlóráztam 6 órát,de megérte a tegnapi kis kiruccanásom...Csodálatos napom volt, tisztára elvarázsolódtam, de rám fért már tényleg. Régóta vártam hasonló élményekre....de nem…

Hányattatott ( persze élvezi, hogy az) sorsú barátnémmal, aki mellesleg most a lakótársam is lassan egy hónapja, az esténket kellemesen töltve épp azt boncolgattuk, mi hiányzik csodálatos és mellesleg elég érdekes kis életünkből. A kapcsolat...Persze, legyünk őszinték. Jó…

Mi az, amire érdemes várni az életben? Sosem tudom. Várni a boldogságot, amit annyira túlértékelve nagyítunk fel, hogy amikor szembe jön velünk, elmegyünk mellette? Vagy várunk egy lehetőségre, a nagy pillanatra? Meddig? Honnan tudjuk, hogy amire várunk, annál mennyi az a megfelelő…

Jajj, de rég volt már ilyen. Az a kis ártatlanság.Már megint azok a nem létező véletlenek. Vannak emberek, akiket folyamatosan az utamba sodor az élet. Már jópár évvel ezelőtt. Teljesen érdektelen dolognak tűnt. Aztán újból és újból. Teljesen névtelenül. Semmi érzést nem…

 Ebben az évben a türelmet gyakorlod és tanulod....mondták. Így is van, tényleg úgy érzem. Türelmet a munkámhoz, hűségesnek lenni az elkezdett feladathoz, nem félbehagyni, megcsinálni 120%-osan, nyugodtan, odafigyelve. Türelmet az embertársaimhoz, azokhoz az idegenekhez,…

Megvan a következő:  Szeretnék egy igazi zongorát...addig meg még megtanulok igazán játszani....ő a következő áldozat:) Imádom, azt a nyugalmat és emelkedettséget semmi nem adja meg számomra, mint amikor zongorázom. Muszáj, kell nekem....elvesznék nélküle, most úgy…

Amikor tökéletes minden, amikor minden a helyén van, amikor sehol egy probléma és mégis. Az a pici, apró valami, amit eddig rejtegettél a felszínre tör...Nem tudod eltiporni, ott él benned mélyen, láthatatlanul. Mosolyogsz, némán tűröd, erős vagy, nem tudhatják, nem árulhatod el,…

Hátnemvoltammostegyhétigkábé.....Egy csodálatos balatoni nyaraláson vagyok túl....nem, nem rakok fel ide képeket...inkább:)) Nagyon hihetetlen volt, csodálatos idő, csodálatos kirándulások és persze a barátok....Nem tudom elmesélni....nem lehet:) Majd még írok, csak teljes…

"Gondold csak el, milyen is lenne egy emberélet és a világ a baleset esélye nélkül? Milyen pökhendin magabiztos lenne, milyen szemérmetlenül gőgös és fennhéjázó! Nem, a baleset lehetősége ott lappang minden pillanatodban, a tárgyak, a helyzetek, az emberek, a vegyi anyagok, a…

“Nem igaz, hogy a végzet vakon lép az életünkbe, nem. A végzet az ajtón lép be, melyet mi tártunk fel, s magunk előtt tessékeltük a végzetet.”(Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek)Azt hiszem, hogy ma rengeteg dolog átértékelődött bennem nagyon rövid idő alatt.…