..és Én sem vagyok különb, Én is hazudok...Önmagamnak, mert így könnyebb, mert így mintha egyszerűbb lenne, de tévedés....NEM AZ!!! Sőt, már nem maradt más csak az a csöppnyi halovány remény...hogy elmúlik majd egyszer és akkor talán jobb lesz.

Más:

....a megérzésekről...tudtam, hogy történik valami, ma hajnalban elhunyt dédimamám....94 évesen, álmában. Jó ember volt, nyugodjon békében a drága.

Tényleg félek, nem tudom jó-e így megérezni dolgokat, de mindig bejön. Sosem csalódtam bennük. Ijesztő nagyon... Ezért nem is értem, hogy akik ismernek, miért próbálkoznak a szemembe hazudni..:))) A gyermekkori barátnőim tudják...(ne haragudjatok, hogy nem említek neveket ) Éveken keresztül csak ezt kértem: "Bármit, csak ne hazudj!".....Így nőttünk fel és büszke vagyok rájuk. Jó emberek lettek....remélem Ők is büszkék rám.

"A szépség amivel születtél - nem számít. Az egyetlen szépség ami számít: a szépség amit alkotsz."

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.