"Néha felelni kell az élet kiszámíthatatlanul bekövetkező, s elodázhatatlanul végzetes pillanataiban: felelni kell, az egészre. Ki vagyok? Mit akarok? Ki ellen, kinek érdekében akarok élni? Miért? Milyen képességekkel, eszközökkel, felkészültséggel? Ami fontosabb mindennél: milyen szándékkal?... És, felelni az egészre: hol tartok? Van-e még tartalékom áldozatkészségből, önzetlenségből, vagy már csak megóvni és megmenteni akarok maradék készleteket? Ez a pillanat az életben, amikor felelni kell. Várják a választ, a csend nagy, drámai. De ilyenkor megtudod és észreveszed, hogy e kérdésekre szavakkal nem, csak az élettel lehet felelni." 

Van, amikor belédrúg az élet és megtérdelsz. De pihenni nincs idő, fel kell állnod és folytatni tovább. Mégtöbb elszántsággal, kitartással és türelemmel. Elvileg csendben és méltóságteljesen. Hisz ez az élet rendje. Küzdeni...a céljaidért, önmagadért, az elveidért és azokért a dolgokért, amikben hiszel. Az igazságban, az emberekben, a barátaidban. 

Igen, ez így meglehetősen könnyű. Csak amikor könnyes szemmel állsz ott, amikor nem értik meg, hogy igazából mi bánt, amikor egy általuk látott problémára keresnek Neked több száz megoldást és nem értik, hogy Te hogy lehetsz ilyen értetlen. Ők segítenének, de te makacs vagy és csak azért sem azt csinálod, amit tanácsolnak. Pedig csak rossz eszközzel próbálják.

Problémákkal küzdök. Nem azokkal a dolgokkal foglalkozom, amik az életben való továbbhaladásomat szolgálják. A jelen problémáimba betegszem bele, ahelyett, hogy a jövőmmel törődnék. Nem szabadna azzal foglalkoznom, hogy mások mit gondolnak, hisz aki ismer, az nem kérdőjelez meg. Igen, ez mind így van, igaz. Egy barátom mondta nekem ezeket a dolgokat, sajnos nem hiszi, hogy tényleg felfogtam volna, vagy hogy elért volna vele bármit is. Pedig teljesen igaza van, csak az a baj, hogy nem ott kezdődik a gond, hogy hülye lennék és nem fogom fel ezeket. Aláírom, hogy valami nincs rendben, csak nem értem, hogy az emberek miért hiszik azt, hogy ha a szemedrehányják a rossz tulajdonságaidat és elkövetett hibáidat, akkor az segít. Miért hiszik, hogy nem vagyok velük tisztában? Az egyik dolog anyagi eredetű, segíteni tudnak ugyan bizonyos emberek és meg is tették. A probléma megoldása viszont hosszabb folyamat, de most úgy érzem elindultam a megoldás irányába. A másik meg érzelmi eredetű, amiben igazán megoldás nincs, csak egyszerűen el kell fogadni és kész. Szintén nem megy rövid időn belül. Szóval nem tanácsokra, csak türelemre lett volna szükségem és meg is értem, hogy elfogyott. Nem könnyű velem, tudom. Azt is, hogy van aki jogosan mérges rám vagy ami talán mégrosszabb csalódott bennem, hogy hiába próbált segíteni, csak rontott a helyzeten és hogy innentől leveszi rólam a kezét, mert teljesen feleslegesnek látja, hogy bármit is tegyen értem. Bánt a dolog, hogy hiábavalónak érzi és ezzel együtt engem menthetetlennek. De már nem segít bármit mondok, állítólag így is csak beszélek és nem teszek semmit. Pedig ez nem így van, de már csak az segít, ha be is bizonyítom. Nem vagyok hajlandó lemondani emberekről, akik fontosak nekem, úgyhogy összeszedem magam.

"A kosokra általában igaz, hogy őszinték, nyíltak és szeretetre éhesek. Rendkívül ambiciózusak, keresik a kihívásokat, szeretnek az élet valamely területén versenyezni másokkal. A Kos szereti a szabadságot, másokat irányítani próbál, de nem tűri el, hogy megmondják neki, mit tegyen. Döntéseit egyedül hozza. Igazságérzete igen fejlett, ezért sokan elfordulnak tőle, hiszen senki sem szereti az őszinte kritikát. Hajlamos arra, hogy megbántsa azokat, akiket szeret. Ez persze nem szándékos, rögtön meg is bánja, amit tett és szeretne mindent gyorsan elsimítani. Kifejezetten türelmetlen, nehezen viseli el, ha nem az van, amit ő akar. Segítőkész, szeretteinek minden helyzetben segít, mellettük áll, ha szükségük van rá. Beteges és könnyen esik depresszióba, de amikor elvonulnak a sötét felhők, rendkívül vidám lesz. A munkahelyén szereti a kihívásokat, a kreatív feladatokat, szeret társaságban dolgozni, leginkább azt a munkahelyet részesíti előnyben, ahol mindig történik valami. Nem érzi jól magát az unalmas, egyhangú légkörben. Erős a pénzszerzés utáni vágya, becsületes, ezért saját erejéből gazdagodik meg. Szeret alkotni, mindenbe belekóstolni, ami számára érdekes lehet. A barátság fontos számára, de időben megtanulja, hogy csak az igazán mély baráti kapcsolat az, amely élete során elkíséri majd, így nem veszi körül magát "haverokkal". Az a pár ember, aki belopta magát a szívébe, olyan fontos lesz számára, hogy mindent megtenne értük."

De azért is talpraállok. Folytatom a munkám minden erőmmel, ami csak tőlem telik. Igyekszem csöndben maradni, akármilyen nehéz is. Türelmes leszek, mint még eddig soha, mert hiszem, hogy mindennek megvan az oka, ami velem történik. És nyelek tovább, nem fogok már szólni. Megbecsülöm és amennyire erőmből telik viszonzom azt az emberfeletti segítséget és törődést, amit bizonyos emberektől kapok, és kizárni azokat az életemből - ha már teljesen nem is megy - akiktől szinte csak negatívum jön. Igen, meg fogom fogadni azokat a tanácsokat, amiket kaptam és nem teljesen összeegyeztethetetlenek a jellememmel. Nem vagyok könnyű eset. Makacs vagyok, indulatos, önfejű és agresszív. De ilyen vagyok és ha bizonyos mértékig tudok is alkalmazkodni, megváltozni nem fogok. Aki szeret, az ilyennek szeret. 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.